Mindig sok figyelemmel tároljuk és gondoskodunk arról, hogy el ne ázzon és minél előbb pajtába-tető alá keruljön, mert ilyen esetben ér legtöbbet az állatnak amelynek szánták. Ilyenkor a gazda is elégedett. Mindenki elégedett, még a tejcsarnokok is. Így volt az előző években, manapság sem
kellene, hogy máshogy legyen, annak ellenére, hogy időközben tehnológiai újdonságok történtek az állatok genetikájában, fogyasztási változások eggyes állatoknál, gépesítésnél, magiparban stb. A kérődző állat azonban, kérődző maradt, egyszerüen mondva, hogy egészséges maradjon, termékeny
és hosszú életű, a táplálkozásában szénára van szükség. Etetjük és utánna elvárásaink vannak, tehát nagy a felelőségünk. Itt rejlik a felelőség a széna kezelés iránt, annak ellenére, hogy az utóbbi időben, az etetés mashogy elkészített nagy tömegű takarmányből (szenázás, silózás) van megoldva. Így a
széna szerepe el van hanyagolva. Hogy ez így van, személyesen bizonyíthatom gyakorlati terep munkámből.

Manapság, sok széna bálát látünk a földeken (ahogy áznak), ahogy ott vanak hagyva bálázás után. Tovvábbá, ahogy egymás mellett vannak rakva (le nem fedve), vagy beszálítva a gazdaság udvarába és nejlonnal lefedve. Ritkán látni ezeket fedett (tárolt) helységben. Ott ahol ez így van, a gazdaságok fejlettek. Ezek a gazdaságok a széna értékét felhasználják minden étkezési és biológiai (fiziólógiai) értékét, amit tartalmaznak a kérődző állatok számára. NE FELEDJÜK EZT A TÉNYT! A tej termelésben ez kivételesen fontos (tej minőségénél és mennyíségénél, de az állatok egészségénél, és a tej minőségénél is).

Leegyszerűsítve, a rossz minőségű széna táp mellett, gyakran elkerülhetetlenek a drága táplálék kiegészítők kérődzőknek (koncentrált takarmány, ásvány- és vitamin kiegészítők). A jó (kiváló) széná minőségnél a táplálkozásban, mellőzhető a nagyobb mennyíségű koncentrátum, ásvány és vitamin.
Ezzel a tenyésztes nyereségesebb, az állatok egészségesebbek és termékenyebbek, ami kiegészítőleg befolyásolja a jövedelmezésre. Ezt gyarkran elfeledjük, pedig FONTOS.

A széna külömben drága takarmány, de pótolhatatlan a kérődzőknek (teheneinknek).
NE FELEDJÜK EZT A TÉNYT IS, bármennyire is, a mai fejőtehenek etetési szokásaihoz képest, idegennek tűnik.
A mai korban, amiben élünk, és ami előttünk áll, FONTOS lesz majd biztosítani a fennmaradást. Ezt ujabb szóhasználatban «konkurenségnek» nevezzük. E tény tükrében, minden más mellett, a tehenek etetése körüli gondoskodásnak, kivételesen fontos szerepe van. Ha tovább lépünk e témában, a legfontosabb a nagy tömegű takarmánnyal történő etetés, és ebben, gyakorlati tapasztalataink szerint, nyíltan álíthatom, hogy hatalmas űr van (elsősorban minőségileg).Tudjuk, hogy ebben vannak akadályok, elsősorban a hozzáférhető föld mennyiségben a takarmány termeléshez vagy legeltetésre (ami a legolcsóbb és legegészségesebb termelési fajta). Ez a problema nem oldható meg egyszerűen, itt az egész közösséget be kell vonni. Amit megtehetünk, az hogy magünk termeljük ki a minőségi nagy tömegű takarmányt és ebből minél több terméket és egészségesebb állatot. EZ FONTOS A KÉRŐDZŐ ÁLLATOKNAK!!

A fű fajta, kaszálás módja és ideje (a növeny stádiuma), a tápanyagok tartalma (feherjék, energia, nyers rost), trágyázás, talaj minőség, a megszáradt tömeg összeszedésének módja, a szárítás módja, és végül, az időjárás körülmények, ez mind fontos a minőségi széna előálításához. Mikor ez minden
meg van (ami nem könnyű) és mi a magünk részéről megteszünk mindent, minden szorgalom és költség mellett, marad az, hogy ne vesszítsünk el semmit a minőségből. Más szóval, nem marad más hátra, hogy szabályszerüen tároljuk a szénat. Tárolni úgy, hogy tárolás közben ne legyen veszteség.
Hogy a befektetett munkánk visszatéruljön. Hogy a tárolt szénáből minél több tejet és húst nyerjünk.

Hogy minőségileg kielégítsük a kerődző állatot. Hogy visszatérítsük a befektetést. Hogy a befektetés több lehetőséget nyújtson. Hogy funkcionális legyen.

Széna tárolás – FONTOS!!

A nagytömegu takarmány- széna minősége

Nehány tény ami gondolkodásra késztett a szénáról és minőségének jelentéséról, és ennek megfelelően, milyen döntést hozzunk a tárolásról a végén? Mibe fogunk beruházni?

1-es példa
Andrej Orešnik a ljubljanai Biotehnikai egyetem professzora, egyik szakmunkájában a „A fejőtehenek taplálkozásának vezetése“, a doktori munkám mentora, a következő módon utalt a SZÉNA és általában a nagytömegú takarmány FONTOSSÁGÁRA, és minősegük fontosságára a tehenek taplálkozásában. A gyenge minőségú széna 280 g és több nyers rostot és kb. 300 energia értéket/kg tartalmaz. A nagyon jó minőségú széna 240 g nyers rostot és 480 energia értéket/kg tartalmaz. Egy átlagos tehén könnyen megeszik (amennyiben csak szénával táplálkozik):

– Kb. 12 kg gyengébb minőségú szénát, amiből a fenntartó szükséglete mellett, 2,2 l tejet ad.
– Kb. 15 kg nagyon jó minőségú szénát, amiből a fenntartó szükséglete mellett, 15,3 l tejet is adhat.

Más szóval, a rosszabb minőségú szénáből, napi kb. 7-szeresen kevesebbet jövedelmezzünk mint a nagyon jó minőségú szénáből. Ezen a példan megálhatnánk, mert eléggé világos, de vegyünk egy következő peldát is az állat tenyésztés és tartás osztrák közép mezőgazdasági szakiskolai  ankönyvből:

2-es példa
1-es táblázat: 1000 kg minőségi fűből, külömboző felhasználási módokban, a kovetkező tej mennyiségeket lehet kapni:
A fű használatának a módja (1000 kg) – Lehetséges tej termelés (liter):
– Legelés és zöld takarmány 385 l
– Mesterséges szarítás 350 l
– Szenásítási folyamat 325 l
– Pajtában történő szarítás (levegőzéssel) 290 l
– Mezei szarítás 250 l
– Mezei szarítás, miután kétszer megázott 110 l

Az előző két példában a széna minőségi és fű tárolási módok külömbségéről beszéltünk, továbbá a külömboző tehnológiák lehetőségeiről. Ennek a tükrében, nem szabad figyelmen kívül hagyni a széna fontosságát (függetlenül a ténytól, hogy az elkészítése drágább) más takarmány készítés
tehnológiahoz képest.
Bemutattük milyen külömbségek lehetnek a széna minőségben és ezek a külömbségek gazdasági hatására is. Nyilvánvaló, hogy a kevésbé jó minőségú széna több gonddal és kevesebb jövedelemmel jár. Amikor hozzáadjuk a veszteségeket, amik a széna tárolásnal következhetnek be, akkor a számok még meggyözöbben tényszerűen arra mutatnak, hogy a a széna minőségi tárolása, illetve raktározása mennyire szükséges.
Tehát, a veszteségek amelyek a rossz széna előkészítésének és kezelésének a folyamatának köszönhetőek, még nagyobbak lehetnek, amennyiben a szénát helytelenül tároljuk. !!!! Bizonyos szakmunkák megmutatták, hogy a száraz anyag vesztesége a szénánál (báláknál) amit a mezőn tárolnak, 30 – 65% között van a pajtákban/ereszekben/fedett silózokban tárolt széna bálákhoz képest, ahol a lehetséges veszteségek 0 – 5% között van. Ehez még hozzá kell tennünk, hogy az emészthető, mezőn tartott széna 45%, az ereszekben/pajtakban/silókban tárolt széna 54%.
Amennyiben széna raktárt építünk, akkor ezeket KELET-NYUGAT irányban kell tervezni. Ebben az esetben, minimális a napsütés a tárolóban. Abban az esetben, amikor siló alagutat építünk, ott helyben, lehetséges a szárítás is. Ha a bálákat úgy tároljuk, hogy a levegő a bálák alatt, fölött és között az egyik alagút végétől a másikig áramlani tud, lehetséges fokozni a nedvesebb balak átszárítását.
Tehát, lehetséges a bálákat 15-16% nedveséggel tárolni és ilyen helységben természetesen, energia és más költség nélkül a széna átszárítható, 12-13%- os tároló nedvességre. Ez azt jelenti, hogy a szénát egy kicsivel nedvessebben is lehet tárolni, ami kivételes fontosságú, hogy a széna száron 3
minél több levél maradjon (főleg a lucernánál és lóherénál) amiben magas százalékú tápanyag van.
A széna tárolásánál fontos, hogy a tároló fedő része (teteje) olyan anyagből készuljon el ami nem nedvesedik (kondenzál). Nevezetesen, a plusz átszárításnál 10 tonna tárolt szénánál szelőztetéssel elveszik (elpárolog a tömegből) kb. 300 liter víz.
Siló-alagutakban történő tárolás esetében, elenyésző veszteségek vannak rágcsálokkal, porladással, rothadással, helytelen kezeléssel és állandó időjárási befolyásokkal (esővel, hóval, nappal) szemben. A veszteségeken túl, ilyen széna az állatoknak sem megfelelő, nem eszik szivesen. Időjárástől függő károsodások 1/3-től ½ széna báláig terjedhetnek (30 – 50%-os károsodás). Ebben az esetben a nagyobb átmérőjú bálák kevésbé veszteségesek a kisebb átmérőjú báláknál.

Egyes amerikai számítások szerint, az évi visszatérülés a széna tárolásnál fedett tárolókban, 110 euró tehenenként. A legfontossabb tények, amelyek a beruházás visszatérülésének a javára szolgálnak: a széna minőség megtartása és csökkenő veszetségek a száraz anyag tömegben a minőségileg tárolt
szénánál.
A rosszabb minőségú széna „tető alatti“ tárolása, jobb eredményekkel jár a gyakorlatban, mint a jobb minőségú széna amit a mezőn tárolnak.
3-mas példa 0Probaljuk mi is egyszerűen kiszámítani a lehetséges (külömbségeket) veszteségeket a termelésben tárolatlan és tárolt széna esetében egy 30 tehenes gazdaság peldáján, ahol a napi adag egy fejőtehánnál 3 kg széna (+ más kategóriák) más nagytömegű takarmány mellett (szénázás és silózás).

Széna fogyasztás = 120 kg széna /nap x 365 nap = 43200 kg széna/évente (1 bála 2 napra = 182 széna bála évente)
Az említett szénáből, lehetséges tej mennyíség amennyiben:
A széna tető alatt van tarolva = 3% száraz anyag veszteség, 54% emészthetőség
= 29529 liter
= 9.000,00 euró
A mezőn tárolt széna = 40 % száraz anyag veszteség, 45% emészthetőség
= 15221 liter
= 4.665,00 euró
A termelt tej külömbség értéke kb 4.000,00 euró.
= megtakarítás 150 eurő tehenenként évente vagy a beruházás visszatérülése tehenenként évente.
Egy 30 fejőtehenes csordánál ez évi 4.500,00 eurő, vagy 136 m2 siló-alagút ami elegendő 2/3 szükséglet széna bála tárolásához az említett gazdaságnál. Tehát, ez a beruházás visszatérülését jelenti másfél éven belül.
Tegyük hozzá, hogy a széna nejlonos takarással, a veszteség része csökenne, ezzel a beruházás visszatérülése hosszabb lenne. Amennyiben akár három évre is hosszabodna, semmit sem veszítünk mert a helységet több célra lehet használni, egyszerű az összeálítása, a jótállás a ponyvára és a
szerkezetre 7 év a vegyi folyamatokra. A siló-alagutat lehet gép tárolásra, borjú tartásra, és más felszerelás tárolására használni amikor nincs benne széna.
Legrövidebben, a SZÉNA SZÜKSÉGES A FEJŐTEHENEK NAPI ÉTKEZÉSÉBEN.
FONTOS hozzátenni, hogy a szenának kivételes fontosságú szerepe van a kerődző állatok emésztésében, az első érintéstől a szájban, ahol fontos a nagy mennyiségű nyál képződéshez, ami a vese pH értékének fentartásához fontos, egészen a gyömör szorulásig és általánosan az egész emésztő
rendszer működéshez, ami a kérődző állatoknál döntő fontosságú.

Szerző: Mr. sc. Miroslav Kovač, dipl. ing. Agron.

Kérjen egy, el nem kötelező tájékoztató jellegű ajánlatot a kapcsolat kerdőívenken keresztül!